Testi-lelki egészségünk - Előadássorozat

2011. április 10., vasárnap


Szeretettel hívok és várok mindenkit egy különleges előadássorozatra! A címe: Testi-lelki egészségünk.

A sorozat jövő héten kedden (19-én) kezdődik, este hatkor, Hidason az evangélikus templom melletti német nemzetiségi kulturális egyesület termében.

Az előadó Kulcsár Attila, aki korábban terrorelhárítóként dolgozott, de amint megismerte az egészséges életmód alapelveit, akkora hatással volt rá, hogy otthagyta a karrierjét és erre tette fel az életét. Több előadását hallottam már és mondhatom, hogy gyerekektől az idősekig mindenki számára érthetően és érdekesen beszél.

A sorozat főtémája az immunrendszer működése, megerősítése, civilizációs betegségek és a magas vérnyomás természetes gyógymódjai. Olyan természetes és egyszerű módszereket javasol, melyek könnyen beilleszthetők életrendünkbe és mégis látványos megoldást hoznak az egészségünkben.

Az előadások ingyenesek és nem szeretnénk sem eladni, sem reklámozni semmiféle terméket.

0 megjegyzés:

A hét cikke - szemezgető más weblapokról

A civilizációs ártalmak főbb okai

Avagy, miért vagyunk egyre betegebbek?

Forrás: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=47&Itemid=38

Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak az orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében.
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen – ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó – szenvedélyben.
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés?
Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban. A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos minden tudását és tapasztalatát latba veti a kezelés során, egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban. A mindennapi életünk ugyanakkor döntően meghatározza egészségi állapotunkat.

A „modern” megbetegedések fő oka az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak – amelyeket nem szabad lebecsülni – ezek azonban összességükben is csak 25-35%-ában játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően.
Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.

Tóth Gábor