FŐZŐKÖR! Kásák reggelire

2011. május 30., hétfő

 

Az előző előadásokon gyakran esett szó a teljesértékű gabonák jótékony hatásairól, illetve arról, hogy milyen fontos a tápláló reggeli.
Holnap háromféle reggelit készítünk, és meg is esszük, amit főztünk.
A menü:
1. Zabkása
2. Gyümölcsös hajdina növényi tejszínnel
3. Köles süti
És, hogy teljesértékű és laktató legyen, banános mogyorótejet készítünk hozzá.
Az elkészülő ételek hozzávalói könnyen beszerezhetők és szívesen adunk tanácsot, hogy mit hol érdemes keresni. Az ételek receptjeit kiosztjuk a főzőkörön megjelenteknek, és közzétesszük a blogon is.

A belépés ingyenes, de fejenként 200 Ft önkéntes adományt elfogadunk, az ételek anyagköltségére.

Szeretettel várunk mindenkit holnap, azaz kedden este hatkor a régi iskolában!

Néhány érdekesség a főzőkörön felhasznált alapanyagokról

 Hajdina

A hajdina rendkívül értékes élelmiszer, a szénhidrát-, a fehérje-, az ásványi anyag-, a vitamin- és a rosttartalma miatt egyaránt. Hasonló mennyiségű fehérje van benne, mint például a búzában, de ezek fajtái eltérnek amazétól: olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, így például figyelemreméltó a magas metionin-, lizin-, arginin-tartalma. Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.

Vitaminokban gazdag: a B vitaminok családjának szinte minden tagjából, emellett az antioxidáns hatású C-, E- vitaminból valamint a flavonol típusú, P-vitaminnak is nevezett rutinból is nagy mennyiség van benne. Ez utóbbi egészségvédő hatású, különösen a szív és az érrendszer védelmében tölthet be nagy szerepet, mivel a C-vitaminnal együtt erősíti a kötőszöveteket, segíti a sejtfalak regenerálódását, csökkenti a magas vérnyomást és az érfalak erősítésével gátolja a hajszálerek sérüléseit, vérzéseit.

A kutatók úgy tapasztalták, hogy a rutin sokszorosára növeli a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását, így az öregedés, a daganatok és a gyulladások kialakulása ellen is hat. Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. Rosttartalma hasznos a székrekedésre hajlamosak, a cukorbetegek és az energiaszegény diétára szorulók számára, sőt, hozzájárul a bélrendszeri daganatok megelőzéséhez is. Fontos, hogy használhatják a lisztérzékenyek is, mivel nem tartalmaz glutént.


Zab

- Gazdag B vitaminban és E vitaminban
- Vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne
- Nagy a fehérje és zsírtartalma
- Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert
- Ajánlott bőr és emésztési panaszoknál
- Ajánlott továbbá kimerültség és fokozott stressz esetén
- Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket
- Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni

A zabpelyhes levesek, főzelékek, sütemények, müzlik lényege, hogy áztatott zabpelyhet keverünk az ételekbe, ettől rostdúsabb, táplálóbb élelmet kapunk.


Köles

Rendszeres fogyasztása rákmegelőző hatású, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél.
Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét. Karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert. Megelőzi a fogszuvasodást és segít a fogak zománcának megvédésében.
Sok szilíciumot tartalmaz, ami a szervezet védekező képességét fokozza. Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat, ill. B karotint, B1 és B2 vitamint.
A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett 7 aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek és növésben levő fiataloknak, gyermekeknek.
Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, könnyen emészthető.
Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot tartalmaz.
Vese és hólyaggyulladásra is jól alkalmazható, a lép gyógyszereként ismerik.


0 megjegyzés:

A hét cikke - szemezgető más weblapokról

A civilizációs ártalmak főbb okai

Avagy, miért vagyunk egyre betegebbek?

Forrás: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=47&Itemid=38

Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak az orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében.
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen – ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó – szenvedélyben.
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés?
Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban. A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos minden tudását és tapasztalatát latba veti a kezelés során, egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban. A mindennapi életünk ugyanakkor döntően meghatározza egészségi állapotunkat.

A „modern” megbetegedések fő oka az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak – amelyeket nem szabad lebecsülni – ezek azonban összességükben is csak 25-35%-ában játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően.
Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.

Tóth Gábor