A múlt heti előadás receptjei

2011. május 2., hétfő

Múlt héten Takács Kristóf beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van az étrendnek a rák megelőzésében és az immunrendszer megerősítésében.
Az előadás után kóstolót rendeztünk, ahol a vendégek megismerkedhettek néhány egészséges és finom étellel.
A menü lencsepörkölt, diófasírt, kukoricás barnarizs köret és zöldsaláta volt.
Íme a receptek:


Lencsepörkölt
Hozzávalók: barnalencse, vöröshagyma, pirospaprika, olaj, só, fokhagyma, babérlevél, sűrített vagy friss paradicsom
Elkészítés: A lencsét érdemes előző este beáztatni. A hagymát apró kockára vágjuk, kevés olajon, vízzel megpároljuk. Pirospaprikát szórunk rá, majd beletesszük a lencsét. Sóval, fokhagymával és babérlevéllel ízesítjük. Ínyencek egy kis őrölt koriandert is tehetnek bele. A főzés végén adjuk hozzá a paradicsomot és még egyszer felforraljuk.

Diófasírt 
  
Hozzávalók: főtt, áttört vagy reszelt burgonya, főtt zabpehely, áztatott barna kenyér, zsemlemorzsa, darált dió, fűszerek: fokhagyma, pirospaprika, őrölt kömény, majoranna.
Elkészítés: A szokásos módon fasírtot készítünk az összetevőkből. Aki szereti a füstös ízt, bioboltban kapható gabonakolbászt keverhet a masszába. Fasírtokat formázunk, és olajozott tepsiben megsütjük.





Hasonló receptek találhatók a pécsi főzőkör blogján is!  

Végül néhány szemelvény az ételekben felhasznált alapanyagokhoz:
Dió:
Forrás: http://vitalboy.blogter.hu/297682/diot_mindenkinek  (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"Rengeteg jótékony összetevő található benne: E-vitaminban, folsavban, magnéziumban, tanninokban és polifenolokban gazdag, nem is beszélve a többszörösen telítetlen zsírsavakról. Húsz gerezd dió kb. 2 gramm omega-3-zsírsavat (alfa-linolénsav) tartalmaz, melynek szívre gyakorolt jótékony hatása felbecsülhetetlen. A 8-10 szemnél (1 marék) többet nem javasolt enni, mivel rengeteg kalóriát tartalmaz, de ha valaki hús helyett eszi, ugyebár, nem lehet ez probléma :) Csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, és gyulladásgátló tulajdonságai is vannak. A cukorbetegségre hajlamos egyéneknél az omega-3 fokozott bevitele javíthatja az inzulinképződést, így csökkentve a cukorbetegség kockázatát. Ezen okból kifolyólag cukorbetegek is fogyasszák bátran: nem növeli a vércukorszintet."
 
 
Lencse:
 Forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0903/387715/20090116_lencse_tapanyag_elelmi_rost_vitamintartalom_1.htm  (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"A lencse az egészséges emberek táplálkozásának fontos, betegségmegelőző élelmiszere. Energiatartalma nagy (342/1436 kJ kcal/100 g), fogyókúrás étrendbe csak ritkán, kis adagban, inkább ecetes salátaként illeszthető be. A többi zöldséggel összehasonlítva fehérjetartalma magas (26 g/100 g), ezen belül előnyös az aminosav összetétele. Szénhidráttartalma nagy (53 g/100 g), ennek ellenére cukorbetegek és fogyókúrázók étrendjébe főleg salátának elkészítve, kisebb adagban betervezhető, glikémiás indexe - az élelmiszerben található szénhidrátok vércukorszint emelő hatására utaló százalékban kifejezett érték - alacsony, vagyis lassan emeli a vércukorszintet. Székrekedés, divertikulózis (a bélfal kiöblösödése) esetén és egyéb rostdús diétákban különösen jó hatású nagy élelmi rost tartalma miatt (19,3 g/100 g). "

Barnarizs:
 Forrás: http://www.egeszsegguru.hu/node/7995   (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"kiváló mangánforrás - a mangán megőrizni csontjaink ellenállóképességét és egészségét, hozzájárul a koleszterin és a zsírsavak szintetizálásához, valamint kiegyensúlyozza az inzulintermelést is.
gazdag szelénben - a szelén igen fontos szerepet játszik sejtjeink védelmében a szabadgyökök támadásai ellen.
tartalmaz magnéziumot - ami elengedhetetlen a megfelelő vérkeringéshez, illetve az egészséges izmokhoz és csontokhoz.
rostban gazdag - a rostok pedig elengedhetetlenek az egészséges táplálkozáshoz. Ha nem fogyasztunk elegendő rostot, emésztési problémáink lehetnek (pl. bélrenyheség, szorulás). Már egyetlen csészényi barna rozs fedezi a napi rostszükségletünk 14%-át!
bizonyítottan csökkenti az LDL koleszterinszintet
gyorsan teltségérzetet okoz - ezért kiváló eleme lehet a testsúlycsökkentő diétáknak." 


0 megjegyzés:

A hét cikke - szemezgető más weblapokról

A civilizációs ártalmak főbb okai

Avagy, miért vagyunk egyre betegebbek?

Forrás: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=47&Itemid=38

Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak az orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében.
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen – ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó – szenvedélyben.
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés?
Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban. A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos minden tudását és tapasztalatát latba veti a kezelés során, egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban. A mindennapi életünk ugyanakkor döntően meghatározza egészségi állapotunkat.

A „modern” megbetegedések fő oka az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak – amelyeket nem szabad lebecsülni – ezek azonban összességükben is csak 25-35%-ában játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően.
Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.

Tóth Gábor