FŐZŐKÖR! Kásák reggelire

2011. május 30., hétfő

 

Az előző előadásokon gyakran esett szó a teljesértékű gabonák jótékony hatásairól, illetve arról, hogy milyen fontos a tápláló reggeli.
Holnap háromféle reggelit készítünk, és meg is esszük, amit főztünk.
A menü:
1. Zabkása
2. Gyümölcsös hajdina növényi tejszínnel
3. Köles süti
És, hogy teljesértékű és laktató legyen, banános mogyorótejet készítünk hozzá.
Az elkészülő ételek hozzávalói könnyen beszerezhetők és szívesen adunk tanácsot, hogy mit hol érdemes keresni. Az ételek receptjeit kiosztjuk a főzőkörön megjelenteknek, és közzétesszük a blogon is.

A belépés ingyenes, de fejenként 200 Ft önkéntes adományt elfogadunk, az ételek anyagköltségére.

Szeretettel várunk mindenkit holnap, azaz kedden este hatkor a régi iskolában!

Néhány érdekesség a főzőkörön felhasznált alapanyagokról

 Hajdina

A hajdina rendkívül értékes élelmiszer, a szénhidrát-, a fehérje-, az ásványi anyag-, a vitamin- és a rosttartalma miatt egyaránt. Hasonló mennyiségű fehérje van benne, mint például a búzában, de ezek fajtái eltérnek amazétól: olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, így például figyelemreméltó a magas metionin-, lizin-, arginin-tartalma. Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.

Vitaminokban gazdag: a B vitaminok családjának szinte minden tagjából, emellett az antioxidáns hatású C-, E- vitaminból valamint a flavonol típusú, P-vitaminnak is nevezett rutinból is nagy mennyiség van benne. Ez utóbbi egészségvédő hatású, különösen a szív és az érrendszer védelmében tölthet be nagy szerepet, mivel a C-vitaminnal együtt erősíti a kötőszöveteket, segíti a sejtfalak regenerálódását, csökkenti a magas vérnyomást és az érfalak erősítésével gátolja a hajszálerek sérüléseit, vérzéseit.

A kutatók úgy tapasztalták, hogy a rutin sokszorosára növeli a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását, így az öregedés, a daganatok és a gyulladások kialakulása ellen is hat. Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. Rosttartalma hasznos a székrekedésre hajlamosak, a cukorbetegek és az energiaszegény diétára szorulók számára, sőt, hozzájárul a bélrendszeri daganatok megelőzéséhez is. Fontos, hogy használhatják a lisztérzékenyek is, mivel nem tartalmaz glutént.


Zab

- Gazdag B vitaminban és E vitaminban
- Vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne
- Nagy a fehérje és zsírtartalma
- Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert
- Ajánlott bőr és emésztési panaszoknál
- Ajánlott továbbá kimerültség és fokozott stressz esetén
- Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket
- Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni

A zabpelyhes levesek, főzelékek, sütemények, müzlik lényege, hogy áztatott zabpelyhet keverünk az ételekbe, ettől rostdúsabb, táplálóbb élelmet kapunk.


Köles

Rendszeres fogyasztása rákmegelőző hatású, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél.
Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét. Karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert. Megelőzi a fogszuvasodást és segít a fogak zománcának megvédésében.
Sok szilíciumot tartalmaz, ami a szervezet védekező képességét fokozza. Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat, ill. B karotint, B1 és B2 vitamint.
A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett 7 aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek és növésben levő fiataloknak, gyermekeknek.
Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, könnyen emészthető.
Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot tartalmaz.
Vese és hólyaggyulladásra is jól alkalmazható, a lép gyógyszereként ismerik.


Magas vérnyomás - terápia

2011. május 10., kedd

Kedves Olvasók,
a mai előadás nagyon érdekfeszítő volt! Rengeteg egyszerű, könnyen hasznosítható gyakorlatias tanácsot kaptunk arra nézve, hogy hogyan előzhetjük meg és kezelhetjük a magas vérnyomást otthon, természetes módszerekkel.
Attila beszélt egy három hetes kúráról, amit ha valaki becsületesen betart, akkor rengeteget fog javulni a vérnyomása, sőt, nagy valószínűséggel elhagyhatja a gyógyszereket. Annyira hihetetlen ezeknek a módszereknek a hatása, hogy úgy gondoltam, érdemes összefoglalva leírnom.
1. Teljes sómentesség. Tehát gyorsételek és konzervek kizárva, az ételekbe semennyi só ne kerüljön.
2. Tilos: mindenfajta hús, tojás, tejtermékek, dohány, alkohol, kávé
3. Sok rost: 50%-ban nyers zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és tésztafélék.
4. Napi 2 evőkanál őrölt lenmag vagy 1 evőkanál lenmagolaj az ételbe keverve.
5. Napi 1 csésze dió.
6. Naponta kb egy fej párolt fokhagyma. Gőz fölött szűrőben hájával együtt megpároljuk, majd a héjából kinyomva megesszük. Nem csíp és nem büdös.
7. Heti 6x fél óra gyaloglás.

A program három hétig tartó lelkiismeretes betartásával egészen hihetetlen javulást lehet elérni a magas vérnyomás gyógyításában. Szeretettel ajánlom mindenkinek!

Beharangozó

2011. május 9., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek
Hogyan előzzük meg?
Ha már van, hogyan éljünk, hogy a lehető legjobb életminőséget érhessük el és akár gyógyszermentesek lehessünk?

Ezekre a kérdésekre kapunk választ a holnapi előadáson!

Május 10. 18 óra
Hidas, Kossuth u. 82. (régi iskola)

Szív- és érrendszeri betegségek természetes gyógymódjai

Előadó: 
Kulcsár Attila - életmódtanácsadó 

A belépés ingyenes!

Szeretettel várunk mindenkit!  

Teljes őrlésű gabonák

2011. május 6., péntek

A legutóbbi előadáson felmerült a gabonából készült kásák és kenyerek egészségünkre gyakorolt áldásos hatása. A témán felbuzdulva készítettem egy kis összeállítást. A címekre kattintva érdekes cikkek érhetők el a gabonafélékkel kapcsolatban.

Általános gabonaismeret

A teljes kiőrlésű gabonafélék csökkenthetik a szívroham kockázatát
"Egy hosszútávú vizsgálat eredményei szerint ritkábban kapnak szívrohamot azok a férfiak, akik rendszeresen fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonafélékből készített ételeket. A kutatók szerint a magas rosttartalmú gabonafélék segíthetnek a magasvérnyomás csökkentésében és a cukorbetegség megelőzésében is."

A gabona hatása a cukorbetegekre
"A munkacsoport előző vizsgálata arra utalt, hogy a gabonafélék héjának alkotórészeiben vannak azok a molekulák, amelyek gátolják az érelmeszesedés lényegét jelentő lassú gyulladásos folyamatot. A most közölt eredmények is megerősítették ezt a fontos, további tanulmányokat igénylő fölismerést."

Teljes őrlésű gabona és egészség
"Európában és az Egyesült Államokban számos epidemiológiai vizsgálat eredménye bizonyítja, hogy a teljes őrlésű gabona fogyasztása kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos daganatos betegségek esetén."

A teljes kiőrlésű gabonák és a vérnyomás
"Ha valakinek magas a vérnyomása, és ezért folyamatos gyógyszerszedésre szorul, teljes őrlésű gabonából sült kenyér vagy pattogatott kukorica rendszeres evésével hasonló hatást érhet el - írják skót kutatók az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban."

Előzetes a holnapi témából

2011. május 2., hétfő

Miért vagyunk egyre betegebbek? Civilizációs ártalmak okai.
Május 3. 18 óra, Hidas, Koössuth u. 82.

Előadónk ismét Kulcsár Attila lesz.
Szeretettel várunk mindenkit!

"Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait." Tóth Gábor

A múlt heti előadás receptjei

Múlt héten Takács Kristóf beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van az étrendnek a rák megelőzésében és az immunrendszer megerősítésében.
Az előadás után kóstolót rendeztünk, ahol a vendégek megismerkedhettek néhány egészséges és finom étellel.
A menü lencsepörkölt, diófasírt, kukoricás barnarizs köret és zöldsaláta volt.
Íme a receptek:


Lencsepörkölt
Hozzávalók: barnalencse, vöröshagyma, pirospaprika, olaj, só, fokhagyma, babérlevél, sűrített vagy friss paradicsom
Elkészítés: A lencsét érdemes előző este beáztatni. A hagymát apró kockára vágjuk, kevés olajon, vízzel megpároljuk. Pirospaprikát szórunk rá, majd beletesszük a lencsét. Sóval, fokhagymával és babérlevéllel ízesítjük. Ínyencek egy kis őrölt koriandert is tehetnek bele. A főzés végén adjuk hozzá a paradicsomot és még egyszer felforraljuk.

Diófasírt 
  
Hozzávalók: főtt, áttört vagy reszelt burgonya, főtt zabpehely, áztatott barna kenyér, zsemlemorzsa, darált dió, fűszerek: fokhagyma, pirospaprika, őrölt kömény, majoranna.
Elkészítés: A szokásos módon fasírtot készítünk az összetevőkből. Aki szereti a füstös ízt, bioboltban kapható gabonakolbászt keverhet a masszába. Fasírtokat formázunk, és olajozott tepsiben megsütjük.





Hasonló receptek találhatók a pécsi főzőkör blogján is!  

Végül néhány szemelvény az ételekben felhasznált alapanyagokhoz:
Dió:
Forrás: http://vitalboy.blogter.hu/297682/diot_mindenkinek  (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"Rengeteg jótékony összetevő található benne: E-vitaminban, folsavban, magnéziumban, tanninokban és polifenolokban gazdag, nem is beszélve a többszörösen telítetlen zsírsavakról. Húsz gerezd dió kb. 2 gramm omega-3-zsírsavat (alfa-linolénsav) tartalmaz, melynek szívre gyakorolt jótékony hatása felbecsülhetetlen. A 8-10 szemnél (1 marék) többet nem javasolt enni, mivel rengeteg kalóriát tartalmaz, de ha valaki hús helyett eszi, ugyebár, nem lehet ez probléma :) Csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, és gyulladásgátló tulajdonságai is vannak. A cukorbetegségre hajlamos egyéneknél az omega-3 fokozott bevitele javíthatja az inzulinképződést, így csökkentve a cukorbetegség kockázatát. Ezen okból kifolyólag cukorbetegek is fogyasszák bátran: nem növeli a vércukorszintet."
 
 
Lencse:
 Forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0903/387715/20090116_lencse_tapanyag_elelmi_rost_vitamintartalom_1.htm  (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"A lencse az egészséges emberek táplálkozásának fontos, betegségmegelőző élelmiszere. Energiatartalma nagy (342/1436 kJ kcal/100 g), fogyókúrás étrendbe csak ritkán, kis adagban, inkább ecetes salátaként illeszthető be. A többi zöldséggel összehasonlítva fehérjetartalma magas (26 g/100 g), ezen belül előnyös az aminosav összetétele. Szénhidráttartalma nagy (53 g/100 g), ennek ellenére cukorbetegek és fogyókúrázók étrendjébe főleg salátának elkészítve, kisebb adagban betervezhető, glikémiás indexe - az élelmiszerben található szénhidrátok vércukorszint emelő hatására utaló százalékban kifejezett érték - alacsony, vagyis lassan emeli a vércukorszintet. Székrekedés, divertikulózis (a bélfal kiöblösödése) esetén és egyéb rostdús diétákban különösen jó hatású nagy élelmi rost tartalma miatt (19,3 g/100 g). "

Barnarizs:
 Forrás: http://www.egeszsegguru.hu/node/7995   (A feltüntetett linken ennél sokkal több információ található!)
"kiváló mangánforrás - a mangán megőrizni csontjaink ellenállóképességét és egészségét, hozzájárul a koleszterin és a zsírsavak szintetizálásához, valamint kiegyensúlyozza az inzulintermelést is.
gazdag szelénben - a szelén igen fontos szerepet játszik sejtjeink védelmében a szabadgyökök támadásai ellen.
tartalmaz magnéziumot - ami elengedhetetlen a megfelelő vérkeringéshez, illetve az egészséges izmokhoz és csontokhoz.
rostban gazdag - a rostok pedig elengedhetetlenek az egészséges táplálkozáshoz. Ha nem fogyasztunk elegendő rostot, emésztési problémáink lehetnek (pl. bélrenyheség, szorulás). Már egyetlen csészényi barna rozs fedezi a napi rostszükségletünk 14%-át!
bizonyítottan csökkenti az LDL koleszterinszintet
gyorsan teltségérzetet okoz - ezért kiváló eleme lehet a testsúlycsökkentő diétáknak." 


A hét cikke - szemezgető más weblapokról

A civilizációs ártalmak főbb okai

Avagy, miért vagyunk egyre betegebbek?

Forrás: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=47&Itemid=38

Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak az orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében.
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen – ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó – szenvedélyben.
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés?
Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban. A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos minden tudását és tapasztalatát latba veti a kezelés során, egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban. A mindennapi életünk ugyanakkor döntően meghatározza egészségi állapotunkat.

A „modern” megbetegedések fő oka az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak – amelyeket nem szabad lebecsülni – ezek azonban összességükben is csak 25-35%-ában játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően.
Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.

Tóth Gábor