Teljes őrlésű gabonák

2011. május 6., péntek

A legutóbbi előadáson felmerült a gabonából készült kásák és kenyerek egészségünkre gyakorolt áldásos hatása. A témán felbuzdulva készítettem egy kis összeállítást. A címekre kattintva érdekes cikkek érhetők el a gabonafélékkel kapcsolatban.

Általános gabonaismeret

A teljes kiőrlésű gabonafélék csökkenthetik a szívroham kockázatát
"Egy hosszútávú vizsgálat eredményei szerint ritkábban kapnak szívrohamot azok a férfiak, akik rendszeresen fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonafélékből készített ételeket. A kutatók szerint a magas rosttartalmú gabonafélék segíthetnek a magasvérnyomás csökkentésében és a cukorbetegség megelőzésében is."

A gabona hatása a cukorbetegekre
"A munkacsoport előző vizsgálata arra utalt, hogy a gabonafélék héjának alkotórészeiben vannak azok a molekulák, amelyek gátolják az érelmeszesedés lényegét jelentő lassú gyulladásos folyamatot. A most közölt eredmények is megerősítették ezt a fontos, további tanulmányokat igénylő fölismerést."

Teljes őrlésű gabona és egészség
"Európában és az Egyesült Államokban számos epidemiológiai vizsgálat eredménye bizonyítja, hogy a teljes őrlésű gabona fogyasztása kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos daganatos betegségek esetén."

A teljes kiőrlésű gabonák és a vérnyomás
"Ha valakinek magas a vérnyomása, és ezért folyamatos gyógyszerszedésre szorul, teljes őrlésű gabonából sült kenyér vagy pattogatott kukorica rendszeres evésével hasonló hatást érhet el - írják skót kutatók az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban."

0 megjegyzés:

A hét cikke - szemezgető más weblapokról

A civilizációs ártalmak főbb okai

Avagy, miért vagyunk egyre betegebbek?

Forrás: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=47&Itemid=38

Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak az orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében.
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen – ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó – szenvedélyben.
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés?
Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban. A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos minden tudását és tapasztalatát latba veti a kezelés során, egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban. A mindennapi életünk ugyanakkor döntően meghatározza egészségi állapotunkat.

A „modern” megbetegedések fő oka az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát az egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban nagyobb teher hárul az orvosra, hiszen a helyes szemlélet hiányát is a szakembernek kell kompenzálni. A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85%-áért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető, vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható lett volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak – amelyeket nem szabad lebecsülni – ezek azonban összességükben is csak 25-35%-ában játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően.
Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.

Tóth Gábor